Skip to content
1800–1855

(TURKAI)

Mihály Vörösmarty

Harcoltam veled, és hátadra fölirtam ez alkut: Én ütök, és te szaladj, vagy te szaladj, ütök én. S ím én vég nélkül puhogatva törélek azóta; De te hitetlen vagy, Turkai: hasra esél.

Bántani jámbort bűn, de gonoszt nem bántani bűnebb: Mért üldözlek agyon, Turkai, érted-e már. Láttalak a Helicon tetején mászkálni, s türélek, Gondoltam, neked ott mászni, legelni szabad.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
(TURKAI) · Mihály Vörösmarty · Poetry Cove