Skip to content
1800–1855

(SEMMIRE SEM MEHETÜNK...)

Mihály Vörösmarty

Semmire sem mehetünk, ha csak andalgólag emeljük Tollunkat, kedvünk, s tárgyunk sincs verseket irni. Igy tehetetlen volt elmém, késtette nagyokra Vágyó indulatom, mikoron tárgy nem vala, melyre

Kénye szerént szedné érzésit rendbe, ez okból Kezdettem tűnődésem versekbe foglalni. Múlik üdőm hasznos munkában, nem töröm annyit Válogató elmém a tárgy sokféle nemében.

És bár kedvetlen s ízetlen sorra fakadt ki Kétes versezetem, mégis több jóra tenyésző Munka helyett únalmamban jobb ilyeket írnom, Mintsem egyébb jelesebb dolgot rútúl magyarázni,

Ami többnyire származni szokott unalomnak öléből.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
(SEMMIRE SEM MEHETÜNK...) · Mihály Vörösmarty · Poetry Cove