Hagyjátok színjátékot firkálni az embert,
Ah szomorúbb az, mint kellene, sőt nyomorú.
S hagyjátok visszhangzani őt: buta és siket a kő,
Visszafelel, bár nem tudja, nem értheti mit.
Viszhangot bámulsz? ne csodáld, még a kutyabőr is
Visszadobog, ha verik s holta után is ugat.
Aki dobolni tanúl, jőjön döngetni az ekhót,
Jól pereg és hangos, csak veresége legyen!