Hányszor hallók: életet, vért
Megtámadt hazánkért!
S ősink néha meg is adták
Dúsan e nehéz bért.
Fennmaradt a szenvedő hon
Megrongálva vésztől,
Kór, szegény, bús és pirongó
Önnön szégyenétől.
Cookies on Poetry Cove
We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
(HÁNYSZOR HALLÓK...) · Mihály Vörösmarty · Poetry Cove