Skip to content
1800–1855

(FOGYTÁN VAN A NAPOD...)

Mihály Vörösmarty

Fogytán van a napod, Fogytán van szerencséd, Ha volna is, minek? Nincs ahova tennéd.

Véred megsürűdött, Agyvelőd kiapadt, Fáradt vállaidról Vén gunyád leszakadt.

Fogytán van erszényed, Fogytán van a borod, Szegény magyar költő, Mire virradsz te még?

Van-e még reménység, Lesz-e még hajnalod? Férfi napjaidban Hányszor álmodoztál,

Büszke reményekkel Kényedre játszottál!...

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
(FOGYTÁN VAN A NAPOD...) · Mihály Vörösmarty · Poetry Cove