A kegyes Boris szerelmét,
Dafne csendes jó szivét;
A szemérmes Emma képét,
Lincsit, lelkem szép hivét,
Szöszke Laura kedves arcát
És mosolygó bibor ajkát,
Szép szemének szép sugárát,
Ninon, érted megvetém.
Mostan engem is kerűlnek
Múlt korom szerelmei;
Csüggedeznek és gyötörnek
Sirba hunyt reményei.
A szerelmes lányok arcát,
Laura édes bibor ajkát,
Szép szemének szép sugárát,
Jaj nekem! hogy megvetém.
Ninon, ő, ki mindenemnél
Több, s becsesb volt ön szivemnél,
Kedvesb, édesb életemnél,
Most, Ninon sem jő felém!