Skip to content
1800–1855

BUCSUZÓ

Mihály Vörösmarty

Hej! barátim széledünk, Pártot indít ellenünk A szerencse. Szép napunkra köd borúl,

Víg zajunkra gond nyomúl Szívepesztve. Búfelejtésűl utolszor Még igyunk hát;

Mert ki tudja? - tán utolszor Látjuk egymást. Tölts Simon te, tölts Peti, Szűrd kupámat is teli;

Üssük össze. Éljen! aki még nem élt. Vesszen aki halni félt: Sírba véle!

Jó szerencsét most! - siessünk: Int az óra. Tudja isten, hol kesergünk Virradóra.

Isten immár véled is Szöszke kis lány, tőled is Elragadnak A fagyok tanyáira,

Tévesztő csapásira Sok vadaknak. Ah! de bár el lesz ragadva Drága képed,

Megmarad szép álmaimnak Hű szerelmed.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
BUCSUZÓ · Mihály Vörösmarty · Poetry Cove