Ki lesz fogyasztó bánatom orvosa?
Ki ád magamnak vissza megint? Mi tett
Boldogtalanná? Hajh! miért fut
Víg öröm e nyomorú kebeltől?
Ifjú koromnak csillaga elborúl
A terhes élet gyászt viselő egén:
Lelkem lenyomva, zúzva szívem,
Bajra nyiló szemeim kisírva!
Így bolygok én, ily ótlan, az ég alatt
A durva ínség kedve-szakadt fia.
Így! és nem érti, hajh! nem érzi
Senki is e kitörő keservet.
A boldogok közt jajgom el éltemet,
Kínomra minden díszlik, örűl, tenyész;
Csak én nem, oh! - Vagy lelhetek még
Szánakodót, magas úr, kivűled?