Tűzbe veled, te nagyon aranyos, tán tiszta arany vagy?
S tűz kísér aranyat s hát arany-úrfi, megégsz?
Kár érted, de sebaj, hamudat széthordi az alszél,
S a fölszél, lelked béllete, égbe röpül.
Cookies on Poetry Cove
We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.