Nevet kerestek jó ügynek baráti?
Van név: az egy, az osztatlan Haza.
Ezzel betelnek szív és ész határi;
Ki hallott ennél szebbet valaha?
Csakhogy ha név, őszinte név legyen,
Ki mily nevet hord, aszerint tegyen.
Viszály ne csapjon a jók táborába,
Habár egy új cím jobban tetszenék.
Nevet cseréljen a gaz és a kába,
Becsűletesnek egy jó név elég.
S ha egy a cél is, Zala fiai!
Minek két név: legény és atyafi?
Egy név, egy elv, s Zalának büszkesége,
Oly férfi, milyen ritkán születik:
Mi kell egyéb, mint a jók öszvesége?
S a vész hatalma rajtunk megtörik.
És újra ember lesz a gáton ott,
Hol eddig a viszály uralkodott. -