Várakozás, te csalárd érzet szerzője, keserv a
Roszra kinézőnek, jóra sovárnak öröm!
Mért, ha leánykámat lesem, és nem jön meg időre,
Vagy vegyes ábrándos kín s gyönyör álmaiból?
Ah szűnj meg s piros ajkaival maga jőjön el a szép!
S hagyjon a várónak innia tiszta gyönyört.