Mint a gyenge virág haldokló fára fonódik,
S repkény karjaival tartja ölelve hiven:
Úgyan fogjanak át, lánykám, hű karjaid engem,
Majd ha nagy álmomnak végtelen éje közelg.
Cookies on Poetry Cove
We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
A SZERETŐ OHAJTÁSA · Mihály Vörösmarty · Poetry Cove