Bors, hogy munkáját jól adta ki, szerte dicsekszik.
Szemtelen! aki lopott, rejteni szokta javát.
Aki lop, annak lesz: Bors azt hiszi, s űzi vitézűl,
Munkát lop, s címűl írja elejbe nevét,
Ami csak annyit tesz, magyaros tisztára kimondva:
„Én vagyok a tolvaj, jöszte nyakamra, kötél.”
S megtartotta szavát? Nagyon is; de csak úri magának;
Amit másnak igért, mind maga tartja meg azt.
Vagy megtette szavát? Vaj! igen: fácányos ebédre
Hítt, s záp szarkatojást nyom tenyeredbe: „igyál.”