Skip to content
1800–1855

A GYÁSZKISÉRET

Mihály Vörösmarty

Kisfaludyt gyászolni ki jő? mily szánakodó nép, Mely nem földi, mi mély bánatu néma sereg? Hát! ti vidám tréfák, keseregtek-e, és ti daloknak Húgai, sóhajtás váltja-e hangotokat?

S szép Aurora, te jősz legelűl, a gyász vezetője? S fátyolodon bánat gyöngyei hullnak alá - Ah van okod: ki reád fényt s díszt hoza, sírba hanyatlott; Lengjen öröklétű csillagod álma felett.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
A GYÁSZKISÉRET · Mihály Vörösmarty · Poetry Cove