A róka, mikoron még az emberek között
Szabadabban, és veszedelem nélkűl, járhatott,
Egy boltban látott álorcát, mellyet vevén
Kezébe bámult.
Addig s addig forgatá,
Míg látta, hogy nincs agyveleje, s mint iszonyodék!
Letette, mondván: nem kellesz; nincs agyvelőd.
A cifra, de üres fő így álorcáskodik.