A daru és varjú szövetséget kötöttenek,
Ugy, hogy más madarak ellen a daru védené
A varjút; ez pedig jövendőt mondana
Amannak.
A szövetséges társak gyakor
Izben menének egy vetésre, s a magot
Kiszedék. A gazda nem szenvedhette teleke
Pusztítását, kiált szolgájának: Követ
Hozz ide! Daru, vigyázz, mond a varjú, s a darun
Nem történt semmi. Két nap illyen jól folya.
A gazda szemesebb lőn, és nem követ, hanem
Kenyeret parancsolt szóval, de valóban követ
Értett, s hozott a szolga. Jó lesből kövét
Parittyájából a gazda darura kilövé,
Ki nehéz sebében alig mentvén meg életét,
A varjú ellen támadott, hogy hallgatott,
És nem jelentette meg a veszedelmet neki.
Kérlek, bocsáss meg; mert én vétkes nem vagyok,
A varjú mondá, hanem az álnok, a csalárd
Ember, ki sokkal mást mond, és mást cselekszik.