Mint a Tavasznak kis füve, melly magát
A durva dértől félti; ha rá tekint
A Nap, feléled, s kezd örülni
Jobbadon élete életének:
Szintúgy Virágod verseidet (noha
Nagy s mély siralmmal zengenek), éltető
Napfény gyanánt szemléli s érzi:
S tégedet e köszönettel áld meg.