Te sólyom, téged nem hiába tart urunk’;
Kedves madara vagy, de bizony minket is szeret;
Légy hát jó hozzánk, légy kegyes védelmezőnk
A macskák ellen. Igy szólott a galamb.
A sólyom ottan szeme láttára megkapott
Egy macskafiat, és felgyilkolt. Még jobbadon
Hitt a galamb, s az erőssel kezde tartani’;
S neki, mint hatalmas pártfogójának, magát
Lekötelezé. De melly igen csalatkozott!
Midőn körmölné, vágná, felkiáltozott:
Én gyáva, hogy kis ellenség ne bántana,
Nagyhoz folyamtam. Társaim tanuljatok!