Vad Tráciának vad szüleményei
Isszák az édes bornak edényiből
A mérget, osztán kardra kelvén
Vérzik, ölik dühödéssel egymást.
Ti, kiknek anyjok gyenge, szelíd tejet
Adott, mi okból kezditek e bolond
Lármát, kegyetlen pört? Elég már
A csata! csendesen üljetek le.
Józan daloknak víg fia, Lantosom!
Zengd el szeretted Klórisod énekét,
Zengd el hamar, mert nem sokáig
Fog poharunkra nevetni a Hold.
Búcsúzik e szép éjjeli Bujdosó
Tőlünk, s az Égről gyors szekerén siet.
Ah! érzi, hogy bús fellegekkel
Elkomorodva közelget a Nap.