Élemedett ember lévén Csalavári, s akarván Őszbe borúlt üdejét csendes békével elélni, Egy nemes ifjúnak feleségűl adta leányát, S pénzes ládáját: de szegényt a csalfa reménység
Egynéhány nap alatt megjátszodtatta; reája Úntak az új párok: távoztak tőle; ha néha Véletlen szemközt jött, rá sem néztek. Azonban Szívében meg nem csökkent; elnyelte keserve
Méltatlanságát. Végtére segédet az észtől Kapván, mit gondolt, s mi legyen szándéka, kimondja Régi barátjának, s egyszersmind kéri, hogy adjon Egy jó zacskó pénzt két-három napra: barátja
Ím! amennyit akarsz, végy, monda; vesz, és haza mégyen. Nem sok üdő telvén, hallá, hogy Vője szobája Mellett jár és kél; az Öreg köhög, és hamar ötven, Hatvan, száz ezeret számlál fennszóval, elöntvén
A kerek asztalkán az aranypénzt. Vője legottan A szép hangra belép, s oh! mint örvendezek, úgymond, Édesatyám!... az Öreg, büszkén mosolyodva ravaszdi Vője szavát elfogta. Ma vettem vissza, s kamatra
Egy más embernek kiadom, mond, pénzemet ismét. Ezt hallván kiszalad, s Hölgyének mondja: be! kábák Voltunk, kik hittük, hogy apádnak mindene nálunk Van! Sokkal több pénze vagyon még hátra. Valóban?
Kérdezi nagy szaporán, a hetyke menyecske, s röpűle Tüstént atyjához: nyájas szemet, édes enyelgést, Mézajakat, s mit nem? visz elejbe, s lebukva köszönti. Furcsa ravaszságát a vén Csalavári hasonló
Módon vette. Igen jókor jősz, monda, leányom. Pénzem iránt ím most akarok végezni utolszor, S a még hátramaradt sommát rád hagyni. Szerencsés A te leányod, atyám! de miért titkoltad el eddig
A dolgot tőlem? ki szerettelek, és ki szeretni Foglak hálaadó szívből mindenha. Leányom! Nem kell egyszeriben mindent kijelenteni másnak. Mostanság menj, és híjj Biztost, aki felírja
Édesatyádnak ezen szándékát, s aki tanúja Légyen végakaratjának. Szólíttatik, eljő A Biztos, s az Öreg tesz testámentomot. Ettől Fogva szegényt kezdték tisztelni, s böcsűlni: azonban
Egy kis üdő múlván Csalavári halálra betegszik, És pompás temetést nyer. Testámentoma végre Feltöretik; de mi volt abban, nem tudhatom; amint Látták a házastársak, kipirúla pofájok.
Cookies on Poetry Cove