Miképp magasztal tégedet, isteni
Erő, dücsőség anyja! kis énekem?
Nagyságodat reszketve nézi
A legerősb s ragyogóbb magasság.
Előtted, ámbár homlokodon szelíd
Tekíntetednek kegyjele fénylik is;
Csak a reménység nyelve tudja,
És meri megmagyarázni szívét.
Elég, ha völgyem rejtekes öbliből
Mostan te hozzád felkesereghetek.
A háladóság zeng örömmel.
Lelkem örülj! közelít az óra.