Oh Músa! mondj olly verseket,
Mellyek csudálást érdemelnek.
Add, hogy füleljen a Duna,
Add, hogy megálljon énekemre;
Vagy visszafordítván magát,
Nagy zaj között follyon fejéhez.
Legyek hatalmas Orfeus,
S ugráljon erdő, kő szavamra.
Képzem: ha majd mind a Duna
Fejéhez indúl nagy zajongva;
Mind a Kelenföldnek hegye
Egy-két magyart jár potrohával:
Sok megcsudál, és engemet
Mint nagy poétát felmagasztal.
Minek csudáltatnád magad?
Elég, ha meg fognak szeretni.