Adgy Istenem! kedvéltető kegyelmet, adgy szolgádnak erőt, ki szavadnak hűven engedelmeskedni kíván! Nyisd meg vékony eszemnek
szemfénnyeit, hogy drága bölcseségét szent hagyományidnak kinyomozván, szívemet csudálásokra győzze. Én, mint árva szarándok
e’ földi lakhelyenn, mikép akadgyak legbizonyosb ösvényire mennyben tündöklő hazámnak, hogyha tőllem értelmes ragyogását
eltitkolod szent rendeléseidnek? Bús lelkem csüggedve ohajtya bölcs itéletidnek oktatásit: jól látván veszedelmes
ügyét az esztelen kevélynek, a’ ki megvetvén hagyományidot, úgy él, úgy vesz el, mint a’ kit átkod üldöz. Óh! hárítsd tova tőllem
az illy gyalázatot, veszélyt, alázást! Nem buzgón ügyekeztemë mindég szent szavadnak engedelmeskedni? Haj! melly csúfokot űztek
belőllem sokszor önmagok honunknak naggyai, melly kajcsokra csavarták minden tettemet gyűléseikben! Meg nem szüntem azonban
követni még is szent igazságidnak nyomdokit: a’ te szavad kalaúzom, oktatóm, ‘s örök tanácsadóm volt. Bátor porba tapodva
senyvedgyek is, mint véres áldozattya öldöklőimnek, Te bizonnyal új életre hísz: mert úgy igérted. Én csak hűven elődbe
rajzoltam eddig kérlelő panasszal bús ügyemet, valahányszor epesztő súllyaim lenyomtak; és Te töstént meghallgattad alázott
szívemnek óhajtásait. Csak oktass, kérlek, igazságidra; mutasd meg törvényidnek úttyait; serényen ‘s örvendezve gyakorlom,
akármi érjen, a’ mit rendelésid lelkemnek hasznára kiszabtak. Ér ugyan reám is ollykor, úgymint gyarló testbe rekesztett
valóra, szendergés a’ jóban: ámde a’ te szavad kegyesen megerősít engemet, malasztod a’ gonosztúl megment, ‘s megkönyörűlvén
erőtlen emberségemenn irgalmad, tisztemhez meg vissza vezérel. El van már Uram! tökéllve nállam, hogy nem tántorodok ki
rossz útra üzent igazságod’ nyomábúl, hogy csak itéletidet nyomozom, még élek, és hogy a’ te bölcs szavadhoz, mint legfőbb vezetőmhöz
ragaszkodok. Ne szígyenits meg engem’, kérlek Uram! mikor, a’ mit igérek, végbe vinni kezdem. Bátoríts fel inkább, édes örömmel
tágítsd meg ollykor szívemet, ha lankad: szent hagyományidhoz mi serényen sürgök így naponkint! Bölcs nyomásinn örvendezve repűlök!
Cookies on Poetry Cove