Jércze! dísze tollas népnek
gyöngyös, búbos, ékes fajt!
Túl határin rekeszinknek
röpülni mi szükség hajt?
Szív remegve
megrettenve
szünetlen
eggyetlen
repülsz, repülsz?
Szélvész madár’ sikoltása
veszélyt, halált hirdetett,
vad kakas jött, mint a’ sáska
szeget, lyukat ellepett.
Halász madár
nyomba van már.
Le ne szálly,
meg ne álly,
repülly, repülly!
Vad kakasok viaskodtak,
jércze, tyúk megfélemlett,
a’ Sasok is elszárnyaltak,
még az arany béke lett.
Ép maradtál,
megfáradtál.
Szálly fára
jó Pára,
pihenny, pihenny!