Skip to content
1827–1897

Liszt Ferenchez

János Vajda

Kit hord örök hír s diadal, Kiben szivünk ver s zeng a dal, Mit idő el nem öl: Honod, mely büszke rád s szeret -

A Hunyadiak, Zrinyiek Hazája - üdvözöl! Légy büszke rá, és ne feledd: E föld, mely szülte bűszered,

Hősök, csodák hona; E népnek, mely hord néma bút, És örömében sírni tud, Nincs párja, rokona.

Ó, jer közénk, maradj velünk, Kik még hiszünk, még szeretünk, Bár reményünk - titok. Zengd te nekünk a csodadalt,

Mit nem mondhatnak el szavak, Csak sejtnek milliók... Vagy ám ha mégysz - hí a világ - Vidd a haza határin át

E nép hirét tova; A nép, melynek dalaiban Nagy, halhatatlan búja van, Nem halhat meg soha!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Liszt Ferenchez · János Vajda · Poetry Cove