Skip to content
1827–1897

Évszakok

János Vajda

Esik az eső csöndesen; Jer az ölembe, kedvesem, Hej a napok úgy lejárnak! Maholnap vége a nyárnak.

Úgy ázik, kopog a tető, Oda megint egy esztendő. Alig van levél a galyon; Ölelj meg, gyöngyöm, angyalom.

Csikorog a hó, fuj a szél, Ihol ni már meg itt a tél. Szomorúan szól a nótája, Nehéz a szemem pillája.

Mulatság, munka volt elég; Vesd meg az ágyat, feleség, Aludjunk szépen, sokáig - Akár itélet napjáig.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Évszakok · János Vajda · Poetry Cove