Skip to content
1827–1897

Életbölcselem

János Vajda

Akármit mondotok, beszéltek, Tudom én jól, amit tudok. Halhatatlanság, örök élet, Megengedem, mind szép dolog.

De mindamellett én azt látom, Hogy végre is csak az a jó, Csak az a drága e világon, Mi itt örökre elmuló.

Odadnék én jó szívvel mindent, Mi maradandót nyerhetek, Szép Éva! csak e földi édent Veszíthetném itt el veled...

Az üdv az örök fényességben Kivánatos, de angyalom! Ha elkárhoznám szűz öledben, Jobb lenne, én azt gondolom...

Fukar királynál, ki csak gyűjtött Országokat, kincset, babért: Egy paradicsomból kiűzött Mezítlen Ádám többet élt...

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Életbölcselem · János Vajda · Poetry Cove