Látta ön? Itt vannak, bizonyisten,
A szinészek!
A Hungária ablakából
Ki-kinéznek.
S már mind próbálja, amit szerepe
Rárótt,
S ah, egy vadonatúj
Darabot adnak,
A Cigánybárót!
S mi majd megtudjuk,
hogy a naiva
Bájosan fecseg-e?
S megtudjuk azt is,
Hogy a tenorista
Kellőképp recseg-e?
Megtudjuk továbbá,
Hogy a színpadon
Látható díszlet
Vajon már az özönvíz
Előtt is
Díszlett?
Vagy ezen hitünk direkte
Téves?
S a díszlet mindössze
Csak
Ötszáz éves?
Megtudjuk azt is, hogy kapós-e
A bérlet?
Viszont nem tudjuk meg,
Hogy Mezei
Direktor mér lett?
Mivel pedig zsenialitásom
Nagyon is dús, hát
Meginterjuvoltam ma Tháliát,
Az ismert múzsát.
Az ismert múzsa
Harisnyát stoppolt
Éppen,
És mit tagadjam,
Nem fogadott engem
Szépen.
Rámförmedt, hogy
Kint tágasabb
A háza tája,
S hagyjak neki békét,
Mert a színház-hecceket
Már utálja!
Erre eljöttem,
De még visszanéztem
Utoljára,
S szóltam: Nagysád!
Változtassa nevét
Utháliára!