Tisztelt közönség! nagy eset készül,
Készülj rá bátran, hősin, vitézül.
Neked most diszkrétül sugom én meg,
Szenzációt hoz a jövő péntek.
Közénk látogat a doktor Prőhle,
Ah, igen! Közénk ereszkedik ő le.
A színpadra ő kiáll nyalkán,
S elmeséli, hogy milyen is a Balkán.
Ó, hála, Zsül, néked, Zsülikénk, Zsülke!
Hogy agyad e pompás ötletet szülte.
Már régen sírtunk és égtünk lázba,
Hogy Prőhle nem játszik a színházba.
Már régen bőgünk, hogy a színpadon
Csak színműveket játszanak agyon.
S epedve várta minden polgár,
Mikor lép fel a szerb meg a bolgár.
S a pénteki műsor egyébként is fényes,
Szigetvári hősös és szenes legényes.
Szinte azt hinné, aki nem szakértő,
Hogy az ügy direkt jóízlést sértő,
Pedig oly édes lesz összekeverve
Szenesék, Prőhle s Szigetvár keserve!
Az ember szíve direkte dagad,
S ha nem dagad, hát nem dagad,
Zsülink ezen fenn nem akad,
- Jó olvasó, kösd fel magad.