Skip to content
1886–1928

“KÖSZÖNÖM”

Árpád Tóth

Mit írjak a Kardos Albert Szép könyvébe? - istenem - Ó, egy régi, fiatal kert Képét kéne festenem...

Messzi kertét, drága kertét, Melynek zsúfolt díszeit Súlyos őszök elseperték - S amely mégis itt virít

Bennem, bár gyérebb virággal S tán fakóbban, a levert Lomb helyén meghajlóbb ággal - S amely mégis az a kert,

Mert a tarlott ágak kérgén, Mint egy szívós és makacs Beoltott szem, fényre törvén, Régi kincs nő, drága kacs,

Amely, míg a földön élek, S omlok bús telem elé, Megőrzi a fáradt lélek Vágyát szép és jó felé.

Az a kertész, aki régen Ily szemet oltott belém, Mindörökre drága nékem, Soha nem felejtem én.

Él és zenél még a halk kert, Győzve súlyos őszökön - Hadd írom a Kardos Albert Szép könyvébe: Köszönöm!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
“KÖSZÖNÖM” · Árpád Tóth · Poetry Cove