Skip to content
1886–1928

KEDVES PÁL...

Árpád Tóth

Kedves Pál, Levelet eddig nem irál... Írjál! Újság semmi,

Jobb itt nem lenni... (Enni vagy nem enni?) Miközben írok, előttem hegyek, Körültem legyek,

(Sajnos, több legyek, mint hegyek...) Remélem, mióta távol vagyok Bus a Zsuzsa...

Miki írt egy képeslapot, Válaszul majd egy másikat kap ott, T.i. Füreden, (Hja, ilyen az élet, üregem!...)

Mi megint a Gajdoséknál lakunk, A korzóra néz ki az ablakunk, Kint pár tehén, liba és tyúk dülöng. (Különben a pesti korzó se különb.)

A múlt héten itthon volt a Frédi, Aki a front mögött a hazát védi, Beszéde most is a régi, laza, (Szegény haza...)

Piciről semmi jót se közölhetek, Pici fogy, rosszkedvű, öregszik, beteg Bár Tóthék reggelenként neki a lelküket is majd kiteszik, Pici abból már nem eszik...

Na most már elhagyom levelem, a szegényt, Mert fordítani kell a detektiv-regényt, Kézcsókokat küldök, akiket illet, Te meg írj már egy kis levillet...

üdv! Pádi

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
KEDVES PÁL... · Árpád Tóth · Poetry Cove