Nosza, kedves olvasóm,
Vékony avagy vastag,
Remélem, a levelet
Te is elolvastad?
Azt kérded, hogy melyiket?
Emlékezhetsz tisztán:
Így kezdődött a levél,
Ganz so: Kedves István!
Hejhuj, drága olvasóm,
Vastag avagy vékony,
Látod, látod, miért vagy
Olyan olvasékony?
Mert hogy ama levélre
Egy nap se telt ím le,
A választ is olvastad,
Azt, hogy: Kedves Imre!
Uccu, drága olvasóm,
Keskeny avagy gömbös,
A két gróf úr levelét
Így küldözi önhöz,
István a tanú-ügyet
Kifejti szép színre,
De mindennap feketén
Áthúzza ezt Imre.
Hipp-hopp, kedves olvasóm,
Gömbös avagy keskeny,
Mit szólsz hozzá: e két gróf
Hogy levelez Pesten?
Nincs azóta éj s napunk,
Se tegnap és sem ma,
Csak olvassuk egyre, mit
Ont a grófi penna.
Egy hasábot ír Imre,
Kettőt ír rá István,
Imre hármat válaszol,
S nem válaszol lustán.
Teleírjuk a lapot,
S mint a rím a rímre,
Cseng e két név egymásra:
Kedves István s Imre.
Minekünk meg, olvasóm,
Ne tagadjuk eztet,
Könyökünkön a két gróf
Már kinőni kezdett.
Egyik könyökünkből a
Kedves István int le,
A másikról ugyanígy
Int a kedves Imre.
Hoppsza, kedves olvasóm,
Drága Samu lelkem,
Így telik le életünk,
Míg a halál elken.
Vígan megpukkadhat ön
S unokái is tán,
Fogadjunk, még írni fog
Kedves Imre s István!