Skip to content
1886–1928

A KÚT

Árpád Tóth

Ó, hogy nem úntat A régi kútat Elnézni csendbe... Kávája csempe,

Vén fala süppedt; Rozsdálva csügged Vas lánca, s zizzen, Ha a szél szisszen;

Fekete víz lenn Olajos, olvadt Fénnyel a holdat Ringatja hosszan;

Mereven moccan A hűvös holdkép, Ó, éppen olyképp, Úgy felborulva,

Mint úszó hulla Bús, sárga arca, Mint éji, titkos, Szegény öngyilkos

Bús, sárga arca. Ó, hogy nem úntat A régi kútat Elnézni csendbe...

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
A KÚT · Árpád Tóth · Poetry Cove