Híre járt, hogy Thaly Kálmán nem jól gyűjtötte össze a kuruc-dalokat. Több tudósunk azt állítja, hogy a kuruc-dalok szövege nem eredeti. Ennek a szenzációnak a kapcsán, mint értesülünk, a munkapárt kisütötte, hogy a régi kuruc-dalok voltaképpen labanc-dalok voltak. Néhányat itt
közlünk ezekből a helyesbített költeményekből. Mungók, mungók, mungók, haj szegíny labancok, Beh megsötétedett ti fényes napotok. Óh, gonosz szerencse, óh, keserves óra,
Pártkassza-mezőnek sóval borítója. Jó Andrássy Gyula, Zichy Aladárral, Hosszú Apponyi is derék Justh Gyulával, Esküsznek Désyvel egymásnak kezére
Erős esküvéssel az Lukács vesztére. Akkoron az Désy Lukács nyomán járván, Szorítja az örményt az királyi táblán. Az táblai bírák ott egybengyülének,
Örmény ügyi felett ők széket ülének. Nosza riporterek, írjad sereg diák - Vérveres tentával az nagy szentenciát: “Világ példájára az megkívántassék,
Hogy az Désy vádja megbizonyíttassék.” Hallatára pedig az szentenciának Nagy Holló Lajosok sűrűn szálldosának. Nagy Holló Lajosok vígan szálldosának,
És az vezércikkek ekként károgának: “Kár, kár, kár, kár vala az Lukács Lászlónak Lenni az örménynek ily só-árulónak.” - Ezt pedig nem szörzék ezerhétszáztízben,
De az szegény mungók bent vannak a vízben. Te vagy a legény, Lukács Lászlókám, Nem olyan mint más, mint Désy Zoltán, Teremjen hát országunkban sok só, semmi más,
Nem egy fillér, négy millió kell ide, pajtás. Kiállott az Tisza Mungóvári sáncra, S reákacsingatott
Magyar Figyelősi Hírös Herczeg Fráncra: “Hallod-i te, Fránci, Bajbul most kirántsz-i?
Ne úgy írjad, mint eddig, Isten tudja, hogy lesz, mint? Hanem úgy írd: rajta! Utolsó nagy harcra!
Hej dungó, dungó! Mégis mungó a mungó!” - Sós ízű nehéz köd Mindent búsan béföd,
Az Tisza már sírhat, Herczeg Fránci írhat, A mungók kezében Legörbült a zászló?
Szegény mungótábor... Hej, te Lukács László! Hej, te Lukács László, Laci, Laci tarka,
Hol van szép táborom, Se füle, se farka. Most rejá kérdelek, Álljunk meg egy szóra,
Vagy ha nem egy szóra, Hát egy marék sóra. A te árulásod Meg fogják torolni,
Nekem most már innét Ki kell vándorolni. Utál Magyarország, Utál Erdélyország,
Lemondok már sírván, Még az gyermekök is Az sárgába kíván. Az sárgába kíván.
Így kesergett Tisza Mungóvári sáncon, Így botlott át szegény Lukács Laci bácsin,
Az örmény fináncon...
Cookies on Poetry Cove