Skip to content
1886–1928

A “KÖZÉRDEK” CÍMŰ VERSKÖTETBŐL

Árpád Tóth

Haj, csatorna, nagy csatorna Főgyüjtő csatorna! Amit érted elkövettem, Gigászi nagy torna!

Belemásztam a beledbe, Vesédet kiszedtem, S a küzdelmet önzetlenül: Közérdekből tettem!

A köz mégsem értette meg, Hogy övé az “érdek”! Hej, csatorna, nagy csatorna, Mit ér a gigászi torna,

Amit tettem - érted!!... Érted??!!... Járok a tibeti pusztán, Egyedül, búsan elhagyottan

És felszedem, Amit a sok mandarin elhagy ottan! Ó, mandarin! - was hat man darin, Hogy a közért önzetlen harcol,

Ha meg nem értik, S az ángya térgyit Kapja a köztől csak jutalmul! Oh, jer, oh, jer a keblemre,

Nemo: te édes ideálom! A küzdelmünk úgy nem lesz álom, Ha benned párom megtalálom! Te névtelen hős,

Te hős névtelen! Minő csodát tettél velem! Eddig a nők barátja voltam, Lelkes, önzetlen feminista,

Most pedig, Nemo, te tetted ezt, Vagyok törhetlen - neminista!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
A “KÖZÉRDEK” CÍMŰ VERSKÖTETBŐL · Árpád Tóth · Poetry Cove