Oh boldogság! árnyas zöld lugas,
Mért borul rám enyhe sátorod:
Ha szélvészben rengő lombjaid
Féltenem kell, hogy lehullatod!?
A vágyó szív nyugtalan keres...
S nyer szorongást kétséget veled!
- Boldog, kinek nincs mit félteni!
Boldog, akit senki sem szeret!