Skip to content
1817–1868

NÉPDALOK. [3]

Mihály Tompa

Alant megyen a felhő, Zivatar jön délrűl; Fordítsd bojtár, a nyájat Erős idő készül!

Alant megyen a felhő, Zuhog is már távol... Fordítsd bojtár, a nyájat, Mert megver a zápor!

Nem bánom én, hadd jőjön A fergeteg széllel! Nem bánom én, hadd szórja A nyájamat széjjel!

Máshoz adták a rózsám... - Ha sirását láttam: Zápor-eső, zivatar Verheti a vállam!

Te vagy az én boldogságom, Te vagy az én gazdagságom! Csak az búsít, egyéb semmi: Hogy távol kell tőled lenni!

Panaszod van a világra: Hideg hozzád, szegény árva! A gyémánt is, egyetlenem! Hideg földben, kő közt terem.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
NÉPDALOK. [3] · Mihály Tompa · Poetry Cove