Jön a muszka! Halljátok-e emberek? De nem azért mondom ezt, hogy féljetek; Félig győzött, aki bátor, - azt pedig Aki fél, már jó előre: megverik.
Jön a muszka! csak hadd jöjjön, nem baj a’! Magyar ember kész beteg, ha nincs baja, Mit csinálna a magyar had s Görgei, Ütni verni ha senki nem vón neki!?
Ott lehet az embernek az ereje, Ha nem csapott senkit még földhöz vele; Mit érne, hogy van jó kardunk meg karunk: Hogyha avval senkit orrba nem csapunk.
A magyart már azt se tudták ki fia? Megösmer most német, anglus, francia; Majd ha egykét muszka-tábort megverünk: Egész világ barátságot köt velünk.
Annyi pedig, hogy megverjük, bizonyos, Nem kell annak csak vasvilla meg fokos; Már hogy kéne? hisz nem rég a lengyelek Kaszával levágtak egy nagy sereget.
Tartóztatni kell a magyar katonát, Mint a jó ló, ugy rohan, ha tüzet lát; S a muszkának meg nem mozdul a lába: Ha más nem lő, szúr a horgas inába.
Sokan vannak, az igaz, mint a sáska, Semmi baj, még jobban dűlnek rakásra; Hisz ha vastag, ha kövér a rét fűve: A kasza úgy ont jó rendet belűle.
Nő az árvíz, mentül jobban nő, rajta Annál fentebb emelkedik a sajka; Sok a bajunk, szerencse még, ha baj van, Emelkedünk, erősödünk a bajban.
Hibás, ki fél a muszkától; - hibás, ha Ügyet se vet rá, a bajt csak fitymálva; Mikor jön vagy mennyi jön, majd megválik: Mi csak bátran, készen legyünk halálig!
Készen legyünk! halljátok-e emberek! Jön a muszka, de azért ne féljetek! Félig győzött, aki bátor, azt pedig, Aki fél, már jó előre: - megverik.
Cookies on Poetry Cove