Skip to content
1817–1868

HÜVÖS SZÉL FÚ...

Mihály Tompa

Hüvös szél fú kelet felől, Szegény Erdélyország felől, Jegyben járt már régen vélünk, Lakodalmat még nem értünk.

Magyarhaza menyasszonya Szép kis ország, Jegygyürűnket, koszorúnkat Hogy elorzák!

Meleg szellő fú dél felől, Távol Törökország felől. Meleg szellő honfi bánat Forró sóhajából támadt.

Édes hazám, Magyarország Árva népe! Hogy jutottál a bujdosók Kenyerére!

Lanyha szél fú nyugat felől, Nyugati országok felől. Mi haszna a sok beszédnek, Ha nem tesztek, lanyha népek?

Édes hazám, gyász példád beh Hűn mutatja: Egyik nép a másikat hogy Veszni hagyja.

Hideg szél fú észak felől, Hideg Muszkaország felől. Megfagyaszta minket észak: A nemzetjog szóbeszéd csak!

Ki erősebb: űl s parancsol A világon, Elnyomott népek nyakába Hull a járom.

Indúljatok lanyha szelek, Hadd szűnjék a hűvös... meleg... Vagy bődűlj meg fagyos orkán, Mint a hang a tigris torkán,

Ronts, eméssz, és dúlni semmit Ha már nem kap: Megszakadva roggyon össze Bősz hatalmad!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
HÜVÖS SZÉL FÚ... · Mihály Tompa · Poetry Cove