Skip to content
1817–1868

ELMONDHATNÁM...

Mihály Tompa

Elmondhatnám éltemet, sok Nehéz ostromával; Ki pártolt el? kit temettem? Miken mentem által?

Elmondhatnám e kebelnek Fás nyugalmát, csendét: Mit a vész, mint fagyott csermelyt Föl nem zavar, nem sért

Elmondhatnám... s ösmérnétek Sorsom, veszteségem; De nem ám a fájdalmakat, Nem a kínt, mely meg-megragadt...

Míg idáig értem!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
ELMONDHATNÁM... · Mihály Tompa · Poetry Cove