Ti magános panaszaim!
Sokszori sóhajtásaim!
Phillisemnek jó kedvébe
Repűljetek az ölébe!
Bús gazdátokat meg szánván
Bé fogad titeket talán,
S nem haragszik meg érette
Ha bús szívem meg szerette.
Ha leg kedvesb gondolatom
Szüntelen rajta forgatom,
Ha érte égek egyedűl
Nem veszi talán vétekűl.
Neki hevűlt indúlatom
Ah mert tovább nem bírhatom
Phillis! Phillis! kedves lélek
Érted halok, érted élek!