Ti ligetünk Pásztorai!
Mirtill kedves Pajtásai
Majd ha Mirtillt meg látjátok
Kérlek néki meg mondjátok
Hogy Dóris már nem fél tőlle
S nem fog el bújni előlle,
Hogy jobb indúlattal tele
Nem kötődik többé vele
Mondjátok hogy gondolatom
Most mind csak rajta forgatom
Hogy sok ezerszer meg bántam
Miólta véle úgy bántam.
Mondjátok meg hogy érette
Bús szívem is meg érzette
A mit mondott könnyes szemmel
Hogy tele van szerelemmel.
Mondjátok meg attól fogva
Hogy őt láttam vólt zokogva
Szívem, bús zokogásánál
Kedvesebb képet nem talál.