Skip to content
1574–1634

CXXI. ZSOLTÁR

Albert Szenci Molnár

Szemem az hegyekre vetem, Mert fellyül van nékem Minden segedelmem, Isten az én reménségem,

Ki az eget formálta És ez földet alkotta. Lábad botlani nem hagyja, És azki rád vigyáz,

Nem szunnyadozik az, Izráelt hozzá fogadja, Mert az nem aluszik el, De rájok gondot visel.

Az Úr téged megőrizzen, Kezét rád terjesztvén Árnyékkal béfedjen, Hogy az nap ő hévségében,

Néked ne ártson éjjel Az hold az ő fényével. Az Úr őrizze örökké Lelkedet esettől,

Mentse meg veszéltől. Az Úr híven megőrizze Az te kimenésedet És te béjövésedet.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
CXXI. ZSOLTÁR · Albert Szenci Molnár · Poetry Cove