Az Úr Isten mondá az én Uramnak:
Ülj az én hatalmomnak jobbjára,
Míg ellenségidet, kik rád támadnak,
Zsámolyszékül vetem lábad alá.
Az Úr az Sionból küldi pálcádat,
Birodalmodnak erősségére,
Ellenség közt mutasd országlásodat,
Uralkodjál az népnek közötte.
Dicsőségére az te szentségednek,
Az nép örvendez győzödelmeden,
Olly sok fiaid tenéked születnek,
Mint az hajnali harmat az földen.
Mert az Úr Isten megesküdt tenéked,
Mellyet meg nem bán soha örökké,
Melkizedek rendi szerint (ezt értsed)
Te vagy az főpap most és örökké.
Az Úr, azki ül az te jobb kezeden,
Ha megharagszik egykor valóban,
Az hatalmas királyokat erőssen
Hatalmával megrontja legottan.
Az pogányokon ítéletit tartja,
Megtölti az földet holttestekkel,
Ellenségidnek fejeket megrontja,
Országa kihat ez földre széllel.
Az úton iszik ő az folyamatból,
Kinek vize foly nagy harsagással,
Ennekokáért ő nagy hatalmából
Fejét fölemeli méltósággal.