Skip to content
1574–1634

CVIII. ZSOLTÁR

Albert Szenci Molnár

Úr Isten, kész az én szívem, És azon vagyon én lelkem, Hogy tenéked énekeljen, Hegedőben zengedezzen,

Nosza, lantok és citerák Zendüljetek föl muzsikák, Mert igyekezem én szivemben Így menni az Úr eleiben.

Dicsérlek, Uram, tégedöt, Minden nemzetségek előtt, Tisztellek szép énekekkel Minden nép előtt víg szívvel,

Mert az te kegyelmességed Az széles égre kiterjed, Fölségednek szent igazsága Az fölhőköt mind föllyölmúlja.

Magasztaltassál az égre, Dicsőséged nyújtsd ez földre, Szerelmes népedet tartsd meg, Nyújtsd kezed, engem hallgass meg.

Az Isten ő szentségében Megvigasztala kegyessen, Hogy az Sikemet én megveszem, És az Szukót völgyét elmérem.

Az Galádot is akképpen Megveszem én nagy erőmben, Az Manasses is mind enyim, Azonképpen az Efraim.

Mind ez seregek enyímek, Erősségek én fejemnek, Júda lesz királyi országom, És én törvényszerző regnálóm.

Az Moáb leszen énnekem Mint egy lábmosó edényem, Kiben lábaimat mosom, És azt én bizonnyal tudom,

És teljességgel elhiszem, Edómra sarumot vetem, Filisztéusok, örvendjetek Az én dicső győzödelmemnek.

Ki vinne engemet bátran Ez nagy kerített városban? Engemet ki vezérlene Az erős Edóm földére?

Nem te tészed-é, Úr Isten, Ki minket űzsz helyből helyben? Hogy el nem jövél sereginkkel, Megűzetél ellenséginkkel.

Légy minékünk segédségől, Őrizz meg ellenségünktől, Mert az emberi segétség Hiában való epesség.

Az Isten által minékünk Lészen erős győzödelmünk, És ő megszabadít bennünket, Megtapodja ellenségünket.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
CVIII. ZSOLTÁR · Albert Szenci Molnár · Poetry Cove