Mindent, mindent tudhattok rólam!
Nagy bűneim ólmos sötétjét...
Átkos életem hogy hajol
a sors korbácsa alatt kétrét...
Botlásaim pojáca-táncát,
tévedt siklásait kezemnek...
A keserű falat izét,
mikor elrejtőzve eszem meg...
Hisz csontig meztelen vagyok,
akárki a szivemig láthat...
A szent ledérség árkain
hagytam el színes, rongy ruhámat...
Mindent, mindent tudhattok rólam!
Még azt is, hogyha jót cselekszem...
De ha én kérdem: ki vagyok?! -
nem felel rá, csak két meredt szem.