Skip to content
1882–1937

SZERELMES VERS

Zoltán Somlyó

Válts utat: arra jöjj, amerre én! Bozótos sziklaszakadék peremén! Nem én: a szigorú sors mondja ezt, mely hozzám ragaszt és el nem ereszt.

Születtél - s utamba vetett a por. Most már a szél is karomba sodor. Férfi csak így tehet, hogyha erős! Így tesz majd az utód. Így tett az ős.

A kar mind bezárul: arra való! Ha jő a férfi, az asszonyfaló! Viszlek, ha jössz. Ha nem: megyek veled. Rejtsd el a szívembe szégyenedet.

Tiéd a férfi. A szégyen enyém, ha elejtlek a sziklaszakadék peremén...

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
SZERELMES VERS · Zoltán Somlyó · Poetry Cove