Hajnalodik. Az ég fakó.
Jön a lámpaoltogató.
Botja hosszú. Ilyet még én
sose láttam. És a végén
koppantó van: odatartja
és a lámpát lecsavarja.
Így megy uccahosszat. Látod?
És eloltja mind a lángot.
Az ég szürkül. Reggeledik.
Egy alak még közeledik...
Imbolyg erre, imbolyg arra...
Tán fölöntött a garatra...
Megindulnak együtt, szépen,
reggeledő uccaszélen...
Össze-összeölelkeznek,
a felkelő napba néznek...