Ha most idejönnél és látnád a hóban
sötét kanyargással a vért olvadóban
a tölgyek alatt...
Ha most megismernéd a téli zimankót
és látnád a sorban elbiccenő mankót
a tölgyek alatt...
Ha látnád zokogva lehullni a nőket,
s a földből születni a friss temetőket
a tölgyek alatt...
A könnytől, a gyásztól elcsuklana hangod -
eldobnád magadtól szelídszavu lantod
a tölgyek alatt...