Skip to content
1855–1889

Tünődve kérdezem...

Gyula Reviczky

Tünődve kérdezem magamtól, Lesz-e még egy szelid leányka, A ki velem megosztja lelkét, S a mit hibáztam, megbocsátja?...

Fogok-e még egy drága névért Harczolni, lelkesedni ujra? Vagy szívem ezt is, mint a többit, Megszokja és aztán megunja?

Fog-e még édes dal zenegni Az ernyedt húron lány szemérül? Fogok-e szőni uj virágot Kopár életmező diszéül?...

Vagy szívem immár letarolt rét S ha itt-ott még van is virága: Illatja már csak végsohajtás, Virágé, mely le van kaszálva?...

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Tünődve kérdezem... · Gyula Reviczky · Poetry Cove